Milyen lehetősége van egy kkv-nak itthon és külföldön?

A válságot követően a cégvezetők vállalati stratégiájában elsődleges lett a piaci pozíció megerősítése, a források átcsoportosítása, a márkakép folyamatos javítása, illetve megfigyelhető, hogy a cégek elsősorban alaptevékenységeikre koncentrálnak, és innovációs tevékenységeiket is ennek mentén valósítják meg - mondta előadásában Ormosi Viktor, a HP Magyarország ügyfélkapcsolati igazgatója. Szerinte ma sokkal inkább az a cél, hogy ha az üzleti volumen csökken, akkor ezt az alatta lévő szerkezet is le tudja követni, ezért szerveznek ki - a stratégia kivételével - egyre több területet.

Hangsúlyozta: az outsourcing létezik ma Magyarországon és nem csak IT outsourcingból áll. Ez Ormosi Viktor szerint megéri a cégeknek, hiszen ha például egy vállalat eladja az eszközállományát, és ezt szolgáltatásként kapja vissza, akkor ezzel az újrahasznosítással ezt innovációra tudja fordítani. A HP Magyarország ügyfélkapcsolati igazgatója a hazai helyzetet jellemezve elmondta: a magánszektorban kicsi a piac, ráadásul a magyar költségstruktúra eltér az európai normáktól, az értéklánc alapú virtuális cégek pedig még csak most kezdenek kialakulni, az állami szférában pedig erős az in-sourcing. Úgy véli, a jövőt illetően a pénzügyi szektorban jelenhet meg egy kiszervezési hullám.

Zsákutcában a magyar gazdaság

Bár a magyar gazdasági előrejelzések rövid távon nem kedvezőek --– a GKI Gazdaságkutató szerint jövőre egy százalékos visszaesésre lehet számítani, a GDP 1,5 százalékkal csökken - stratégiailag azért vonzó országnak számítunk. A gazdaságpolitikai intézkedések azonban a kiszervezési folyamatokban résztvevő és a globális értékláncba bekapcsolódó kis és középvállalkozások teljesítményét fogják vissza leginkább - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

Szerinte a magyar gazdaság zsákutcában van, és ha a kormány nem változtat az irányon, akkor a célok közül szinte egyik sem tud teljesülni, vagyis nem csökken tartósan az államadósság, nem gyorsul, hanem lassul a gazdasági fejlődés, nem nő a foglalkoztatás, a munkanélküliség pedig nem csökken, és ahelyett, hogy a tőke befelé áramolna, kifelé megy. Vértes András úgy látja, mivel szerkezeti reform még szinte sehol nem indult meg, jövőre jelentős adóemelésekre és a kiadások csökkentésére kell számítani. Az adóterhek növekedése és a kötelező bérkompenzációval járó plusz terhek tovább rontják a kkv-k amúgy sem rózsás helyzetét - mondta a GKI Gazdaságkutató elnöke.

A kkv-k exporttevékenységét segítik

A negatív gazdasági tendenciák ellenére Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettese pozitívnak nevezte, hogy az utóbbi két évhez képest idén élénkült a befektetői érdeklődés hazánkban. Közel 100 befektetői projektet kezelnek, amelyek negyede szolgáltató központokhoz kapcsolódik ugyan, de új szektorok is megjelentek, például az élelmiszeripar.

A kormány exportfejlesztéssel és befektetés ösztönzéssel foglalkozó ügynökségének a célja, hogy az exportban növelje a mikro-, kis- és középvállalkozások arányát. Jelenleg ugyanis a teljes magyar exportnak mindössze körülbelül 18 százaléka származik a kkv-któl, ebből 6 százalék indirekt export, azaz multinacionális cégek beszállítóiként, 5 százalékát pedig nem magyar tulajdonú vállalkozások adják --– mondta Kerekes György.

A kkv szektorban a legtöbb céget az élelmiszeripar, a textilipar, fémipar és a gépgyártás adja, míg az informatika, a biotechnológia és a környezettechnológia területén működő vállalkozások csak kisebb számban termelnek exportra. Elsődlegesen Németország, Románia, Ausztria, Szlovákia és Olaszország a célpiacunk, de erőteljesen kezd feljönni Szerbia is - --– mutatott rá az elnökhelyettes. Hozzátette: míg 2008-ban csak három, addig ma már 16 szektor külpiaci stratégiájával foglalkoznak. Ennek oka, hogy kevés az exportőr cég - körülbelül ezer lehet -, fontos őket megtalálni, egyedi igényeikre koncentrálni, mivel ez a szektor lehet a versenyképesség motorja, és itt valósulhat meg leginkább a munkahelyteremtés.

Ahhoz, hogy egy kis vagy közepes vállalkozás a külpiacon is megjelenjen, több feltételnek kell megfelelnie. A legfontosabb, hogy a cégvezető rendelkezzen alapvető menedzsment ismeretekkel, az exporttevékenységnek legyen egy dedikált felelőse, legyen meg a minimális nyelvtudás a cégben, legyen a külpiaci terjeszkedéshez minimális forrás, illetve minőségbiztosítási tevékenység is szükséges. A HITA elnökhelyettese szerint a külföldi terjeszkedés egyik legnagyobb akadálya, hogy a cégvezetők nem elég felkészültek, hiányos a tudásuk. Ezért a kormány jövő év elejétől Kkv Akadémiát indít, ahol korszerű üzleti ismereteket, külkereskedelmi technikai ismereteket tanítanak majd a vezetőknek. Emellett hamarosan meghirdetnek egy olyan kereskedelmi fejlesztési pályázatot, amellyel a kkv-k elsősorban külpiaci marketing tevékenységre nyerhetnek támogatást.

Kerekes György tájékoztatása szerint ezen felül uniós és hazai pályázati források is rendelkezésre állnak, ugyanakkor direkt exporttámogatást az uniós jog miatt nem adhat a kormány. A hamarosan elfogadásra kerülő külgazdasági stratégia fontos eleme még a támogatott hitelkonstrukciók, és az exporthitel biztosítás újrarendezése is.

Kicsik és nagyok: milyen elvárásokat támasztanak egy beszállítóval szemben?

A konferencián a kkv-k üzleti lehetőségeinek a növeléséről is szó esett, amelyben nagy szerepük van a nemzetközi nagyvállalatoknak. Az együttműködést azonban több tényező is nehezíti. A kis és közép vállalati oldal például azt sérelmezte, hogy sokszor nem jutnak tovább a beszerzési osztálynál, és nem tudnak a döntéshozókkal --– például HR osztállyal - tárgyalni a szolgáltatás minőségéről, a megbízó valódi elvárásairól. Másrészről az is problémát jelent, hogy a beszállítói kör gondolkodásmódja különbözik a multikétól, ezért csak nehezen tudnak bekapcsolódni a globális értékláncba, emellett a kkv-k innovációs teljesítménye is elég szerénynek mondható.

A nagyvállalatok képviselői hangsúlyozták: a beszerzés bonyolult folyamat, és a beszállítóknak számos kritériumnak kell eleget tenniük. Takács János, az Electrolux kelet-közép-európai holding vezetője elmondta: náluk a beszerzés feladata olyan proaktív beszállítók bevonása, amelyek képesek az Electroluxon belüli többfunkciós együttműködésre. Komoly értékelési rendszerük van, hasonlóan a BT-hez, ahol globális, integrált működést várnak el a kkv-któl.

A Volkswagennél pedig ahhoz, hogy alkatrész beszállítóként bekerüljön hozzájuk egy cég, minden olyan informatikai rendszert ismernie kell, amit az autóipari konszernnél használnak, szükség van egy teljesített minőségi és fejlesztési auditra, kell, hogy legyen a cégnél olyan dolgozó, aki készség szintjén tud műszaki német nyelvet beszélni, illetve ismerni kell a VW-es folyamatokat, módszereket. - Azaz, minden tudnia kell, mint a többi beszállítónak, csak jobban, vagy olcsóbban --– összegezte Beraczka Tamás projektmenedzser. A számok azt mutatják, hogy ennek a feltételnek nem lehetetlen megfelelni: a Volkswagen konszern 2010-ben 89,7 millió euró értékben vásárolt alkatrészeket, és tavaly nyolc új beszállítóval sikerült megállapodnia.

HR portál
Szilágyi Katalin