Hitelből karrier - ki fizesse a diplomát?

diákhitelFelháborodást váltott ki az egyetemi és főiskolai hallgatók körében a kormány terve, amely a felsőoktatást önfinanszírozásúvá tenné, vagyis mindenki diákhitelből fedezné tanulmányait, és csak azok kapnának ösztöndíjat, akik hiányszakmát tanulnak. Ez tulajdonképpen egyenlő a tandíj bevezetésével, de nagyobb probléma, hogy miből fogják visszafizetni a támogatást a frissdiplomások, ha nem találnak belátható időn belül munkát. Felmerült ötletként, hogy a munkáltatók is beszállhatnának a törlesztésbe. Mit szólnak ehhez a cégek? Pénzügyi csapda vagy befektetés a jövőbe a diákhitel? Igazságos-e önfinanszírozásúvá tenni az oktatást? Ennek jártunk utána.

Már kétféle diákhitelt lehet igényelni

Szeptembertől 72032-en kezdték meg tanulmányaikat alapképzésben valamelyik felsőoktatási intézményben, mesterképzésben 21 717-en, osztatlan képzésben 8500-an vehetnek részt. Az állam idén 33 927 hallgató felsőoktatási tanulmányait állja száz százalékban, vagyis a többi közel 40 ezer hallgatónak részben vagy teljesen állnia kell képzését. A 2011/12-es tanévben 14 ezer hallgató élt a diákhitel lehetőségével, idén eddig már több mint 5 000 hallgató igényelte az augusztus 15-e óta elérhető Diákhitel2-t, a Diákhitel1-et pedig szeptember 6-ig több mint 4 000-en.

Imre Zita, a Diákhitel Központ marketing és kommunikációs igazgatója a HR Portálnak elmondta: kevés hallgató él mindkét hitel felvételének lehetőségével, csupán 300 hallgató jelezte, hogy mindkét konstrukcióból szeretne hitelhez jutni. Emellett a számok is azt mutatják, hogy nincs jelentős eltérés a két hitelkonstrukció igényléseinek összegeiben, amely a Diákhitel1 esetében szemeszterenként átlagosan 220 000 forint, a Diákhitel2-nél pedig félévente 233 000 forint. Imre Zita úgy látja, a fiatalok felelősen és tudatosan döntenek a hitelfelvétel mellett. Emellett a hitelben részesült hallgatók többsége felelősen kezeli tartozását is és sokan élnek az előtörlesztés lehetőségével - mondta az igazgató. Hozzátette: a 2011-es év során 3 százalék alatt volt a nem törlesztők száma, amely 2012. második félévében 2 százalékra csökkent.

Kétféle diákhitelt lehet választani szeptembertől

A diákhitel I. szabad felhasználású hitel, bármely hallgató igényelheti. A kamata jelenleg 8 százalék. Ezzel a hitellel kapcsolatban fontos változás, hogy a hitelszerződésüket 2012. augusztus 15-ét követően kötött hallgatók havonta maximum 50 ezer forint összegű kölcsönt igényelhetnek. A korábban kötött kölcsönszerződések esetében ez a maximum csak a költségtérítéses képzésben tanulóknak érhető el, az államilag finanszírozott hallgatók továbbra is maximum havi 40 ezer forinthoz juthatnak hozzá. A köztes felvehető összegek változatlanok maradnak: havonta továbbra is 15, 21, 25, 30, 40 ezer forint igényelhető.
A diákhitel II.-t a részösztöndíjasok és a teljes költségtérítéses hallgatók igényelhetik. Kizárólag a tandíj fizetésére lehet igénybe venni, a Diákhitel Központ közvetlenül a tanintézmény számlájára utalja a hallgató nevében. A felvehető hitelösszegnek nincs felső határa, legfeljebb azonban akkora összeget vehet fel a hallgató, amekkora az intézmény felé fennálló fizetési kötelezettsége. A kamat 2 százalék, az állam a többit kipótolja. A törlesztést 35 éves kortól kell elkezdeni, a bértől függően, sávosan, a jövedelem 4-11 százalék közötti részét fogják a fizetésnek levonni. Bár a tanulmányi idő alatt nem kell törleszteni, a kamatok ez idő alatt is ketyegnek. A diákhiteleket 35 éves korig lehet felvenni, a hallgatói hiteltartozásokat az állami adóhatóság hajtja be. A törlesztést szüneteltetheti, aki TGYÁS-on, GYED-en vagy GYES-en van, rehabilitációs- vagy rokkantsági ellátásra jogosult.


A Diákhitel törlesztését, függetlenül attól, hogy a hallgató el tud-e helyezkedni vagy sem, az aktív hallgatói jogviszony megszűnését követő negyedik hónapban kell megkezdeni. A kötelező törlesztést a visszafizetés első két évében az aktuális minimálbér mértékéhez mérten állapítják meg, ami viszonylag alacsony összeg, a harmadik évtől pedig jövedelemarányosan történik a törlesztés. - Mivel a kölcsönnek nincs futamideje, hiszen az ügyfél jövedelmétől függ, milyen rövid idő alatt tudja visszafizetni a hitelét, többen ezt bizonytalanságként élhetik meg. A Diákhitel Központ 322 ezer ügyfeléből ugyanakkor 100 ezer ügyfél 7 év alatt lerótta a tartozását - emelte ki Imre Zita.

Akár 1-2 év is lehet az álláskeresés időszak

A diplomaszerzést követő négy hónap azonban, ami alatt még nem kell törleszteni a diákhitelt, manapság sokszor nem elegendő a munkába álláshoz. - A frissdiplomások elhelyezkedési lehetőségei rosszabbak, mint azoké az álláskeresőké, akik rendelkeznek néhány éves releváns szakmai tapasztalattal. A munkaerő-piaci trendek viszont rájuk is érvényesek: a hiányszakmákat tanult, nyelvtudással rendelkező, nyitott és bizonyítani akaró pályakezdőkért versengenek a cégek, ugyanakkor a frissdiplomások egy része hónapokig, vagy akár 1-2 évig is hiába keres az elvárásainak megfelelő munkahelyet - közölte lapunkkal Hajdú Csongor, a Frissdiplomás Kft. ügyvezetője.

Elmondása szerint tovább szélesedett a szakadék, a munkaadók elvárásai tovább növekedtek, és a tudásukat, felkészültségüket, személyes tulajdonságaikat tekintve egyre kevesebben felelnek meg ezeknek. A munkaadók egyre nehezebben találják meg a tehetségeket, az állást keresők pedig úgy érzik, szinte lehetetlen az egyetemi évek alatt megálmodotthoz hasonló állást találni. A legjobb esélyük jelenleg a gépész- és villamosmérnököknek, informatikusoknak, pénzügyeseknek van, de a végzettség semmit nem ér, ha nem társul hozzá használható nyelvtudás, illetve, ha a jelölt a munkához és tanuláshoz való hozzáállása nem megfelelő, esetleg alkalmatlan a csapatban való munkavégzésre. Számos pozíció esetében ugyanis az utóbbiak sokkal fontosabbak a végzettségnél - hangsúlyozta Hajdú Csongor.

A pályakezdők átlagosan 3-6 hónap alatt találnak állást, ám akik már a tanulmányaik alatt releváns szakmai tapasztalatot szereztek, dolgoztak gyakornokként, esetleg külföldön szerzett "referenciát" is fel tudnak mutatni, ennél lényegesen rövidebb idő alatt is el tudnak helyezkedni. A Frissdiplomás Kft.-nél úgy tapasztalják, a diákhitel által biztosított könnyebbség árát sokan csak évekkel később érzékelik. - A végzést, és a munkába állást követően a diákok többségének jelentősen nő a havi jövedelme, ezáltal az életszínvonala is megváltozik. A diákhitel visszafizetése akkor kezd komoly teher lenni, amikor már későbbi életük megalapozásán munkálkodnak, lakásra gyűjtenek vagy éppen annak a hitelét fizetik a jelentősen megnövekedett havi kiadásaik mellett - mondta Hajdú Csongor.

Teríteni kellene az oktatás költségeit a társadalomban

Imre Zita szerint a jövőben a hallgatók fogják eldönteni, mely egyetemek lesznek életképesek hosszú távon, hiszen ha fizetniük kell a diplomáért, alaposabban átgondolják, milyen tudásba érdemes befektetniük.

Dr. Nahalka István oktatáskutató azzal egyetért, hogy az oktatás egy befektetés, ám annak hasznából nemcsak a leendő szakember, hanem az egész társadalom részesül, ezért az embereknek, a társadalom tagjainak a haszon arányában kellene osztozniuk a befektetés költségét tekintve is. Szerinte nem lenne szabad a diplomát szerzőkkel teljes egészében finanszíroztatni a saját oktatásukat, a felsőoktatási tanulmányok költségeit teríteni kell a társadalomban, vagyis az állam is részesedjen a felsőoktatás költségeiből. - Ha a hallgatóknak komoly mértékben kell részt venniük képzésük finanszírozásában, az jelentősen fokozza az esélyegyenlőtlenséget. Ha az esélyek egyenlőtlensége tovább nő, akkor a leginkább hozzáértők, a hazánkban magas gazdasági hozzáadott értéket produkáló, értelmiségi rétegek merítési bázisa tovább szűkül, és ez e réteg felkészültségének a színvonalát is negatívan befolyásolja - vélekedett az oktatáskutató.

Nahalka István emellett úgy látja, a diákhitel más hitelekkel szemben sokkal kockázatosabb, hiszen a tanulmányait kezdő hallgatónak még nincs állása, bizonytalan a visszafizetési forrása, hacsak nem állnak mögötte tehetős szülők. A szakember szerint a felsőoktatásból való kihullás is reális veszély, ennek a hitel visszafizetésével összefüggésben súlyos következményei vannak, és ez ismét a hátrányosabb helyzetű hallgatók számára lehet különösen riasztó. - A Diákhitel 2. rendkívül kedvező konstrukció, ám kihullás esetén itt is jelentős problémákkal kell szembenéznie annak, aki nem tudott megkapaszkodni az egyetemen vagy főiskolán. A mai viszonyok között még az a kérdés is felvetődhet, hogy az állam által átvállalt rész tekinthető-e hosszútávon megmaradó konstrukciónak - fogalmazott a szakember.

Időzített bomba a diákhitel?
Az amerikai diákhitel, amelynek összege 2011-ben több ezermilliárd dollárt tett ki, amerikaiak millióinak az életét keseríti meg, annyira, hogy a szakértők már felteszik a kérdést: nem ez az "időzített bomba" váltja-e ki a következő nagyobb gazdasági válságot Amerikában? Egy tanulmány szerint az Egyesült Államokban a középosztálybeli fiatalok a diákhitel vesztesei; mert esetükben a családi jövedelem túl magas ahhoz, hogy segélyekben részesüljenek, ahhoz viszont alacsony, hogy fedezze az egyre magasabb egyetemi költségeket. A tehetősebb, évi 40 ezer és 99 ezer dollár közötti jövedelemmel rendelkező családokból származó fiatalok 4000-6000 dollárral több adósságot halmoznak fel tanulmányaik végére, mint az alacsonyabb jövedelműek. Egy, a diákhitelt kutató szervezet (The Project on Student Debt) által közzétett adatok szerint 2010-ben a diplomások átlagosan 25 250 dollárnyi adóssággal fejezték be tanulmányaikat. (MTI)



Fizesse a diákhitelt a munkaadó?

Hogy a kormány mindenképpen csökkenteni szeretné a szerepvállalását a felsőoktatásban jelzi, hogy nemcsak a hallgatók, hanem a vállalkozások pénzét is bevonná a finanszírozásba. Ugyan még csak egy ötletről van szó, az elképzelés szerint a pályakezdő munkavállaló diákhitelének törlesztését költségként számolhatnák el a cégek. Nahalka István szerint kérdés, mennyire terhelhetők a munkaadók, a vállalkozások, és az ilyen költségek hogyan hatnak majd a stratégiáikra, például mennyire gondolják meg, hogy diplomás munkaerőt alkalmazzanak. Emellett nem tudni, hogy a munkaadók számára önkéntes vagy kötelező fizetésről lenne-e szó, lenne-e bármilyen differenciáltság a kialakítandó szisztémában. - Egy történész képzése sokkal olcsóbb, mint egy atommérnöké, vagy orvosé. Most akkor nekik - vagy leendő munkáltatóiknak - különböző tandíjat kell fizetniük, vagy megtéríteniük? - tette fel a kérdést az oktatáskutató.

- A felsőoktatásból kikerülő jól képzett fiatalok mind az ország, mind az egyének, mind pedig az őket foglalkoztató cégek előnyére válnak, ezért ideális társadalmi "munkamegosztás" lehet, ha ennek a szellemi tőkének az előteremtésében mindhárom oldal részt vesz - fogalmazott Semjén Andrea, a Dalkia Hungária humánerőforrás igazgatója. Szerinte, ha az állam, a diákok és a munkáltatók bizonyos mértékig mind hozzájárulnak a képzés költségéhez, az mindhárom felet érdekeltebbé teszi abban, hogy minőségi legyen az oktatás. A HR szakember vállalati oldalról azt látja ennek elsőszámú feltételeként, hogy a hazai oktatási rendszer vegye figyelembe a piaci igényeket, és olyan képzettségű fiatalokat bocsásson a munkaerőpiacra, akikkel a piacon nemzetközileg is versenyképes értéket teremthetnek az itthon működő munkáltatók.

Mint Semjén Andrea elmondta, a Dalkiánál olyan jellegű felsőfokú tanulmányokat részesítenek előnyben, amelyek segítenek a hozzáadott érték előteremtésében a cég fő tevékenységét jelentő energiaszolgáltatás és energetikai megoldások területén. Tájékoztatása szerint a képzés támogatásához két vezetői szint és a humán erőforrás igazgató jóváhagyása szükséges, illetve alapfeltétel, hogy a munkatárs teljesítménye az elvárt szinten legyen. A támogatás formája egyedi megállapodás függvénye: kiterjedhet a képzés költségének és vizsgáinak finanszírozásától egészen a fizetett tanulmányi szabadság engedélyezéséig. Mindezt minden esetben tanulmányi szerződés keretében rögzítik.

A cégnél évek óta bevált gyakorlat a gyakornokok foglalkoztatása, ami éves szinten 15-25 fő közötti létszámot jelent, és a kölcsönösen sikeresnek ítélt együttműködés a tanulmányok végeztével felvételt jelenthet a vállalathoz. A Dalkia Energiánál széles körű a képzések palettája, kiterjed mind a kötelező műszaki képzésekre, mind az egyéb, szakmai tudást vagy készséget fejlesztő képzésekre. 2011-ben egy kétéves vezetőképző sorozat zárult le, amelyen 40 középvezető gazdagodott kulcsfontosságú vezetői módszerek elsajátításával. 2013-ban az üzemeltetésben dolgozókra fókuszálnak, azzal a céllal, hogy minden munkavállalót legalább egy szakmai területen képezzék és az ügyfelek számára nélkülözhetetlenné tegyék. Mint Semjén Andrea elmondta, a Dalkia Energia a válság ellenére sem csökkentette a képzésekre fordítható keretét, de folyamatosan vizsgálják a képzések hatékonyságát, és csak az üzleti igényeket szolgáló programokba invesztálnak.

Figyelemreméltó a kormány ötlete, de nem tudom, élnénk-e vele - mondta Dulin Judit, az Astron Informatikai Kft. HR menedzsere. Az Astron jelenleg teljes körben támogatja a szakirányú (informatikai, matematikai és fizikusi, valamint villamosmérnöki) felsőfokú, iskolarendszerű tanulmányokat folytató munkavállalók oktatását. Átvállalja a tandíj, a tankönyvek és vizsgadíjak kifizetését is, természetesen tanulmányi szerződés keretében. Ehhez az kell, hogy a HR megállapítsa, szakirányú és iskolarendszerű-e a választott képzés, a végső döntés azonban a gazdasági igazgató kezében van. Mint Dulin Judit elmondta, minden évben előfordul néhány gyakornok, illetve diák munkaerő náluk, akik diplomaszerzésükkor ajánlatot kaphatnak munkavállalói státuszra. Az Astron emellett IT képzéseket, egyéb szakmai képzéseket, nyelvi és készségfejlesztő képzéseket szervez és támogat.

Szilágyi Katalin

HR Portál